Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


El lehet-e kényeztetni a babát szeretettel?

 


 

article preview

Majdnem minden szülő találkozik azzal a "jó tanáccsal" , hogy "Ne kényeztetsd el a babát!". A kényeztetés fogalma abból az időből származik, amikor a viselkedés szakértők azt gondolták, hogy meghatározhatják a csecsemők szokásait. Úgy gondolták, ha nem veszünk tudomást a sírásáról és nem árasztjuk el túl sok szeretettel, rávehetjük, hogy viselkedjen egy kicsit felnőtt módra. Egyértelmű, hogy a mai kutatások ezt megcáfolták, hiszen ha belegondolunk egy csecsemő nem rendelkezik olyan logikai gondolkodással, ami ezt feltételezi. (Az más kérdéskör, hogy egy idő után nem sír, nem kér segítséget, mert „úgysem segítenek, úgysem hallgatnak meg, úgysem kapom meg amire szükségem van”- ami azért szomorú, mert nekik csak ez az egy jelzésrendszerük van, kiszolgáltatottak a szülőknek, megalapozza a későbbi kötődést, bizalmi kapcsolatait, de erről lentebb.)

Nem is olyan régen, a '90-es években egy gyermekgondozási program arra biztatta a szülőket, hogy dolgozzanak ki egy szigorú napirendet a csecsemőjüknek, hagyva, hogy egymagában sírjon és megbüntetve őt a nekik nem tetsző viselkedés miatt. A mozgalom vezetői arról is meg tudták győzni a szülőket, hogy tönkreteszik a baba emésztését, ha kívánságra szoptatják (minden kutatás ennek ellenkezőjét bizonyítja) és önző, elkényeztetett gyereket nevelnek, ha válaszolnak kisbabájuk szükségleteire, mikor síráskor megvigasztalják. Arra is figyelmeztettek, hogy ne aludjanak együtt babájukkal, mert agyonnyomják (ezt is cáfolják a kutatások). Ez a felfogás messze jár attól a természetes szülői viselkedéstől, mely már a 70-es években elterjedt, és gyermekorvosok is egészségesnek és természetesnek ismertek el.

Hihetetlen, de még mai napig is kaptam ilyen tanácsokat idősebb generációt képviselő gyerekorvostól, védőnőtől, rokontól. Bőséges bizonyíték van arra, hogy az elhanyagolt és büntetett kisbabák a későbbiek során nehezen képesek kötődésre, beavatkozás nélkül személyiségzavarral is küzdhetnek, sőt felnőttkorukra antiszociális, deviáns magatartást tanúsíthatnak.

A babamasszázs alkalmas arra, hogy a szülőknek segítsen még szorosabb kapcsolatot kialakítani babájukkal, tiszteljék őt, megtanulják nonverbális nyelvét. Gyökeres változást jelenthet a család életében: a gyerekek vidám, élénk, kreatív, kíváncsi, intelligens, barátságos, nyitott emberré cseperedjen.

A pszichológusok a csecsemőkori kötődés jellege alapján határozzák meg a felnőttkori kapcsolatok jellegét. Azok az emberek, akiknek csecsemőkora biztonságban telt, akiket ölben ringattak, akire odafigyeltek és gyengéden gondoskodtak róluk, egészségesebb kapcsolatot tudnak kialakítani embertársaikkal. Nem esik nehezükre közelebb kerülni másokhoz, nem jelent problémát másokban megbízni, megbízhatónak lenni.

A tekintélyelv hívei elfelejtik megemlíteni, hogy évezredek óta világszerte sok szülő ösztönösen, szeretettel válaszol babája igényeire: igény szerint szoptatja, síráskor vigasztalja, megengedik, hogy családi ágyban aludhasson (olykor vagy rendszeresen), hordozókendőben ringatja. Tudom, kicsit éles váltás, de a terroristák , sorozatgyilkosok vagy kegyetlen diktátorok életrajzában kivétel nélkül elhanyagolt, tekintélyelvet követelő gyermekkorról olvashatunk.

A több mint 65 éve folyó kutatások bebizonyították, hogy a babát nem az odafigyelés rontja el, hanem az elhanyagolás!

A babamasszázs nem csupán azoknak a szülőknek szól, akik egy bizonyos életvitelt folytatnak. Te döntöd el, hogy kisbabád veled alszik vagy külön; szoptatod vagy cumisüvegből eszik vagy hogy mikor jött el az ideje az elválasztásnak.

A babamasszázs nem egy hóbort, nem egy divatos felkapott irányzat. Ősi hagyomány, mely szoros kötődést alakít ki az anya és kisbaba között. Segít megérteni a kicsi sajátos nonverbális nyelvét, hogy szeretetteljes, tisztelettudó odafigyeléssel válaszolhasson. Fejleszti a szülői képességeket is, mert ezáltal alaposabban megismerheted a babádat.

Az a gyermek, aki hallathatja a hangját, akinek érzelmi világa gazdag és gyengédség veszi körül, annak szíve duzzad a szeretettől és ösztönösen, tudattalanul is odaadóan viselkedik. Megtanulja, milyen az egészséges, tiszteletteljes érintés, mivel része van benne. Szülei viselkedését utánozva megérti, mi az önfegyelem. Kevés dolog ellen lázad és mert nem találkozik a tekintélyelvű, zsarnoki viselkedéssel, kiszámíthatatlan szabályokkal és büntetéssel, nincs miért neheztelnie.

Vitathatatlan, hogy a csecsemőkorban kialakult szoros érzelmi kötődést egy életre megalapozza a bizalmat, bátorságot, megbízhatóságot, becsületet, és szeretetet.

 
 


Utolsó kép


Facebook

Levelezőlista


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2020 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 18387
30 nap: 3590
24 óra: 93